Mit tud egy jó webdesigner?

Németh Ilka

2023.11.26.

Ha egészen őszinte akarok lenni, akkor a cím egy kicsit megtévesztő -de csakis az egyszerűsítés kedvéért 🙂 A helyzet az, hogy a „webdesignerségnek” több értelmezése is van. Ez valójában nem is egy konkrét foglalkozás; sokkal inkább egy gyűjtőfogalom. Szakmai nézőpontból több konkrét, specifikus munkakört lehet beleérteni. Tervezek egy olyan cikket is, amiben ezeket veszem sorra és kifejtem, melyik mire fókuszál. De most maradjunk annál az értelmezésnél, ami a köztudatban van: a webdesigner az a szabadúszó, aki honlapokat tervez és készít. Ebben a cikkben pedig a továbbiakban ennek szinonímájaként fogom használni ezt a szót.

Ha átnézzük részletesen, pontról pontra, hogy mi mindenre van szükség egy weboldal elkészüléséhez, egy bitang hosszú lista kerekedik elő hirtelen a „semmiből”. Tegyük hozzá azt is, hogy egy jó és hatékony weboldal kivitelezéséhez mi kell, mert sufnituning oldalakat ma már igazán bárki készíthet néhány kattintásból. A minőségi korlátot tehát érdemes felállítani, mert a honlapkészítés nem véletlenül külön szakma (akár több külön szakma is, mint azt alább nemsokára olvasni fogod :)). És itt jön képbe az, hogy egy webdesigner valójában mennyi mindenben kell, hogy jártas legyen. Nagyon sok dolog áll vagy bukik azon, hogy a weboldalt, amit mások csak összekattintgatnak (jó esetben csak a laikusok, de sajnos van ilyen „szakember” is), a valódi webdesigner milyen módon készíti el. Jöjjön tehát az ominózus lista: mik a honlapkészítés létfontosságú hozzávalói és mi a tuti recept?

0. A weblap alapjainak kitalálása

Mielőtt egyáltalán bármiféle grafikai program előkerülne, rengeteg kérdésre kell választ találni:

• Mi legyen a weboldal célja?
• Milyen funkciókra, elemekre lesz szükség a honlapon?
• Milyen konverziót érdemes kitűzni?
• Kikből áll a megszólítandó célközönség?
• Mi mozgatja ezeket az embereket, hogyan lehet hatni rájuk?
• Kik a versenytársak, hogyan néz ki az ő weboldaluk?
• Milyen módon lehetne ehhez képest és a felhasználói igényekhez igazodva máshogy, másként csinálni, hogy az elkészítendő weblap, illetve maga a termék és szolgáltató kitűnjön?

Mindezen kérdésekre való korrekt válaszadás súlyos, órákig, napokig tartó böngészés eredménye lehet, és sokszor nincs még elvégezve ez a fajta „láthatatlan munka”, amikor a megbízás megszületik. Nincs hát mese, a webdesignernek kell elvégeznie, mert ezek azok az alapok, amikből neki ki kell indulnia. Ha a honlap ennek hiányában készül el „csak úgy általánosságban”, olyan is lesz: nem fog szólni senkihez.

Ez pedig baj. Gondolj mondjuk a szülinapi ajándékozásra: melyiknek szoktál jobban örülni? Valami általános „alibicsomagnak” egy nem túl közeli ismerőstől, vagy annak, amiről pontosan látszik, hogy neked szól, mert az ajándékozó jól ismer és tudja, mit szeretsz és mire van szükséged? Ez nyilván költői kérdés, mindenki a személyes ajándékot választaná, ha teheti 🙂 A weboldalak ajánlataival sincs ez másként: az lesz a népszerű, amelyik nem csak úgy van, hanem valós emberekhez és valós igényeknek szól.

Tehát a sikerhez meg kell tervezni nem csak azt, hogy a célközönséget mivel és hogyan lehet megfogni, de azt is, hogy hogyan emelkedjen ki a versenytársak közül. (Azt már csak nagyon zárójelben teszem hozzá, hogy a majdani honlap forgalma nem lesz csak úgy magától. Ennek egyik leghatékonyabb generálási módja a közösségi média. Tehát a célközönségről azt is tudni kell, melyik platformon és mikor lehet őket megtalálni.)

 A webdesigner tehát marketinges is.

1. Az előző lépésben megállapítottaknak megfelelően megírt szöveg

Akárhogy is nézzük, még a legegyszerűbb bemutatkozó oldal is célt szolgál (hát még a szolgáltatást, terméket népszerűsítők!): az adott vállalkozás/cég/szolgáltatás, stb. megismertetését… de kivel? Hát azzal, aki érdeklődést mutat az adott témában, akinek releváns lehet. De a különböző célcsoportok képviselőihez nagyon máshogy kell szólni, másféle fogalmazásra reagálnak, és még sorolhatnám.

Továbbá sorra össze kell gyűjteni azt is, hogy a célközönség szempontjából miért jó az adott termék/szolgáltatás/stb. Miért jó nekik, ha azt választják (a konkurensek ellenében is akár)? Mindezekből kell olyan szöveget írni, ami valóban hatást gyakorol a célközönség tagjaira és képes őket elvezetni a weboldal konverziójáig: vásárlás, kapcsolatfelvétel, ajánlatkérés…

A webdesigner tehát webszövegíró is.

+1: Van egy bizonyos szöveg a weboldaladon, amit a webdesigner nem oldhat meg (hacsak nem ügyvéd, de ezt már tényleg ne várjuk el senkitől :D): a kötelező jogi szövegek. Ezeket érdemes szakértővel megíratni!

2. A megfelelő képek

Ha már van szövegünk, kellenek képek is… Méghozzá megfelelő minőségű képek, amik méretben, felbontásban, fényelésben, stb. alkalmasak a célra: a minimum, hogy nem rontják a későbbi oldal összképét, de az ideális az lenne, ha inkább emelné a fényét, akár direktben, akár csak finoman, a háttérből való elősejléssel 🙂 Ezeket a képeket a webdesigner kell, hogy megkeresse, ami bár egyszerűen hangzik, azért nem mindig annyira magától értetődő. A fotók, illusztrációk sokszor (mindig) szorulnak utómunkára, átalakításra, így ehhez szükséges némi gyakorlat a retusálásban, meg úgy általában a jártasság a képmódosításban.

A webdesigner tehát grafikus is… bár ez nem nagy meglepetés 🙂

3. A tartalmak megfelelő elrendezése, vizuális hierarchiája

Még mindig nem csinálunk semmi „látványosat”. Az eddigieket alapul véve most jött el a drótváz ideje: A meglevő komponensekből, a pontos szövegekből és képekből kell „kipuzzle-özni” a leendő weboldal felépítését. Mi hol legyen, mi mi után jöjjön, melyik kép hova illeszkedik jól, minek kell ott lennie és minek nem. Akár kombinatorikai feladvány is lehetne. De itt van egy kevésbé látható végső cél is, amit folyamatosan szem előtt kell tartani: a weblap sikere: az, hogy a kész oldal majd ténylegesen hatékonyan működjön, és ellenállhatatlanul csalogató legyen rajta a konverziós gomb, 50%-ban ezen a lépésen múlik (már amennyiben az előző lépéseket becsülettel végeztük el).

4. Még csak itt kezdődik a dizájnolás: a megfelelő színek, arculat

És csak itt jön az, amit az átlagember gondol, hogy kezdődik a weboldaltervezés: most következik a konkrét grafikai terv készítése. Ez az a pont, ahol eldől, pontosan hogy is fog kinézni a leendő honlap. A tartalmak és a sorrendiség adott, de egy jól kialakított webes arculat nélkül mit sem ér: Jól látható és olvasható szövegek szükségesek, megfelelő képelhelyezések, továbbá ízléses és összeillő betűtípus és színpárosítások, amik illeszkednek a célközönség elvárásaihoz és az eladandó termék vagy szolgáltatás aspektusaihoz is. A tartalmak megfelelő tagolása, az egységes grafikai megjelenés szintén itt kerül kialakításra.

5. A weboldal felépítése

Most jön a legizgalmasabb lépés: honlapot kell csinálni a kép alapján! Ennek kialakítása lehetséges különböző sitebuilderek használatával, mint amilyen például az Elementor. Őszintén szólva, én ezeket annyira nem szeretem. Az ingyenes verziók sokkal körülményesebbek és kevesebbet tudnak, a fizetősek meg… hát azok fizetősek :D. Én szívesebben adok ki egyszer egy összeget valamire (jelen esetben a tudásanyagra, ami lehetővé teszi a sablonépítő-mentes weboldalkészítést), ami onnantól az enyém. De ez egyedi preferencia kérdése.

Azonban van egy nagy hátránya ezeknek a programoknak: akár ingyenesek, akár előfizetésesek, a korlátok sokkal szűkebbek, mint az egyedi kódok esetében. Így én a saját kódolású saját sablon pártján állok. Nem állítom, hogy csak az a webdesigner, aki maga írja a weboldalak kódjait, mert ez nem lenne igaz. De az a fajta vizuális szabadság, amit a saját kódokból felépülő oldal nyújt, számomra felbecsülhetetlen értékű. Szeretem képezni magam, szeretek újat tanulni és imádom az élményt, mikor egy csomó kódból összeáll valami, ami szép is és működik is 🙂 Ezzel a véleményemmel nem is vagyok egyedül: sok webdesigner használ egyedi kódokat, így lesznek az általuk készített honlapok valóban  személyre szabottak. Ehhez pedig el kell merülni a html, css, php és js kódok működéseiben. De valamennyi ismeret akkor is kell ezekről, ha a weboldalkészítő sitebuildert használ.

Így tehát a webdesigner egy picikét frontend fejlesztő is.

6. A végső simítások

Már majdnem meg is vagyunk… van egy kész weblapunk, szép is, jó is. Mi maradt még hátra? Természetesen a tesztelés. Az elkészült oldalt minden nézetből (asztali gép, tablet, mobil) alaposan áttanulmányozni és javítani a szépséghibákat. Az oldal funkcióinak tesztelése, hogy biztosan minden úgy működik-e, ahogyan működnie kell.  Össze kell kötni a social média és analitikai oldalakkal, hogy aztán lehessen mérni a pontos forgalmat, hogy honnan érkezik, meddig marad, mit és hogyan csinál az oldalon. Szükség esetén optimalizálni kell a tárhelyhasználatot, a honlap sebességét, még vonzóbbá kell tenni a keresőmotorok szemében a megfelelő SEO-beállítások elvégzésével. Ezernyi apró kis dolog, amiken nagyon könnyen el lehet csúszni, ha valami félresiklik.

Összegzés

Talán most már jól látszik, hogy a szabadúszó webdesigner, aki valóban érti a dolgát, igazi polihisztor. A munkája talán nem a legolcsóbb, ha az egyszeri összeget nézzük. De amit az olcsó, önjelölt „dizájnerek” feleennyi időből és pénzből csinálnak meg, az szakmai szempontból nézve sokszor menthetetlen, így ezeknek a kijavítása, újra kivitelezése több pénzbe kerül, mint egyszer megbízni valakit, aki tényleg érti a dolgát.

Arról nem is szólva, hogy a jó webdesigner munkája értékálló. Az általa készített weboldal akár rövid időn belül is behozhatja a ráfordított költségeket, ami után a minimális fenntartási költségeket beleszámolva nagyon is nyereséges. Érdemes tehát nagyon megválogatni, kit és mivel bízol meg, mert ez nagy mértékben befolyásolja a vállalkozásod jövőbeli sikerét!