A te betűd árvíztűrő?

Hogy mi az az árvíztűrés, és hogy lehet egy betű árvíztűrő, ha legfeljebb az élheti túl az árvizet, amire a betűket nyomtatták? Elmondom most 😉

Mi ez az árvizezés?

Ha egy designer azt kérdezi, árvíztűrő-e a betű, amit használsz, ne aggódj, nem szívott semmit 😀 És még teljesen komolyan is gondolta a kérdést, mi több: választ is vár rá. Mégpedig igenlőt 😊Ez a mi „szakszavunk” arra, ha egy betűtípus alkalmas arra, hogy magyar szöveget írjanak vele. Nem evidencia ugyanis, hogy minden betűtípus jó nekünk, magyaroknak: a miénk nagyon különleges nyelv, és mint ilyen, van néhány hangunk, illetve betűnk: á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü. ű. Ezeket az angol ABC nem tartalmazza. Speciális karakterek terén persze nem vagyunk egyedül, lásd a szláv, vagy az északi országok írásait, de ahogy a programozásnak, úgy a designereknek is az angol az alapértelmezett nyelve, és sok tervező, mikor elkészít egy új betűcsaládot, egyáltalán nem is gondol ezekre a különleges karakterekre, nem veszi bele a készülőfélben levő betűtípusba. És hogy mi történik, amikor olyan betűtípussal szeretnél valamit leírni magyarul, ami nem árvíztűrő? Nos, ez:

Nem szép, ugye?

A számítógép a hiányzó a karaktereket behelyettesíti egy másik betűtípussal. Ez vagy hasonlít, vagy nem (többnyire nem), szóval a jelenség tud egészen hihetetlenül látványos lenni, mint a fenti képen, vagy szolidabb, mikor a kevésbé vájt szeműek észre sem veszik, hogy mi történt. Lényegében azonban nem számít, hogy mennyire látványos, az „árvíztűretlen” betű az igénytelenség és/vagy a hozzá nem értés egyik legfőbb és legevidensebb bizonyítéka. A kedvencem egyébként az, mikor a szerzőnek valaki megemlíti, hogy ez így nem igazán néz ki jól, és jön a replika, miszerint nincs ezzel semmi baj, hiszen a szöveg érthető, és amúgy is mit kell állandóan kötözködni. Hát, ehhez ilyenkor már hozzáfűzni se nagyon van mit. Azért, mert baromi ronda, és vérzik tőle mindenki szeme, akinek kicsit is van affinitása a látvány világához.

Hogyan kerülheted el a rossz betűválasztást már a kezdetek kezdetén?

Szerencsére ma már bőven több betű áll rendelkezésre, és a legtöbb olyan felületen, ahol megtalálod ezeket (fonts.google.com, fontsquirrel.com), tudsz nyelv szerint is szűrni. A nyelvi szűrés mellett azonban fontos beszélnia betűtípusok egyéb jellemzőiről. Rengeteg van belőlük, de sajnos ezeknek a minősége nagyon változó. Keress olyan betűtípusokat, amelyek

• -magyar nyelv kompatibilisek,
• -olvashatóak
• -kézírás utánzó fontok esetén a betűk legyenek mindig folyamatosan összekötöttek, ne különüljenek el egymástól
• -a betűk közötti távolság nagyjából azonos legyen,
• -nem mindegy, hol fogod használni. Monitoron sokkal jobban olvashatóak a talpatlan betűk, papíron, illetve nyomtatásban azonban inkább a talpas betűket kényelmes olvasni.

Miért pont árvíz?

Nos, a fent taglalt helyzet okán a magyar tervezőknek szükségük volt egy olyan próbaszövegre, ami kiszűri ezt a lehetséges hibát. Megszületett egy kifejezés, amelyben a magyar nyelvben használatos összes különleges karakter szerepel, és amivel rögtön ellenőrizhető, használhatjuk-e a kiszemelt fontot.

Ez az „árvíztűrő tükörfúrógép”.

Ha ez a két szó hibásan jelenik meg, akkor a magyar szavak megjelenítésére nem alkalmas az adott betűtípus, és másikat kell választani helyette. Természetesen nem csak ez az egy kifejezés alkalmas arra, hogy kiszűrje a nemkívánatos fontokat. De ez a legszélesebben elterjedt, és ezért ered ebből a grafikusoknak ez a különös kifejezése. Hogy milyenek vannak még? Meglehetősen változatosak és viccesek. Némelyik már-már olyan mint egy posztmodern haiku 😀 Például:

• Csúszdázó műbőr különítmény
• Bőszájú körülíróművész.
• Úrnőm, gyümölcsízű rágót végy!
• Úszójárműkürt-vészöblítő
• Kúpváltós tündérvízbűzköpő
• Túlkábító műrémölőfül
• Szerintem zseniálisak 😊