Hírlevél ötletek kezdőknek: mit írj az első 5 leveledben?

Megvan a feliratkozó űrlap. Talán csaliterméked is van. Betáraztál egy doksit „Hírlevél ötletek” címmel. Beállítottad a hírlevélküldőt, végigkattintgattad azt a mennyiségű technikai beállítást, amely után az ember jogosan érzi úgy, hogy minimum egy kisebb műholdat állított pályára.

Aztán feliratkozik valaki. És hirtelen rád szakad a következő probléma, amire minden felkészülés kevés volt: neki most írni is kellene. Amíg a listád üres, az email marketing valami kellemes, jövőbeli projektnek tűnik. Amikor megjelenik rajta az első három valódi ember, már sokkal inkább olyan érzés, mintha mikrofont nyomtak volna a kezedbe egy színpadon, és valaki azt mondaná: tessék, most beszélj.

„Ööö… Üdv a listámon..?” Mire az agyad már rá is vágja, hogy „Jesszus, dehogy, a listázásnak van egy nagyon kellemetlen felhangja.” Na de akkor?

A jó hír az, hogy az első leveleidet nem kell minden alkalommal külön feltalálnod. Sokkal könnyebb, ha egy rövid sorozatként gondolkodsz róluk. Az első néhány emailnek van egy egészen sajátos feladata: megmutatni az új feliratkozónak, mire számíthat tőled, hogyan gondolkodsz, miért érdemes legközelebb is megnyitnia a leveledet, és hogyan kapcsolódik mindez ahhoz a problémához, ami miatt eredetileg feliratkozott.

Ha tehát most hírlevél ötleteket keresel kezdőként, én nem öt egymástól független témát adnék. Inkább egy ötlépéses ívet.

Az első hírleveleid valójában bemutatkoznak helyetted

Az első néhány levélből az olvasó nagyon gyorsan eldönti, milyen kapcsolatot szeretne veled fenntartani. Megtanulja, milyen témákról írsz, mennyire vagy releváns számára, milyen hangon kommunikálsz, mennyire becsülöd az idejét, és hogy a leveleidből valóban kap-e valamit, vagy csak újabb reklámzaj kerül a postaládájába.

Ezért az első hírlevelek kicsit olyanok, mint amikor új ember érkezik egy társaságba. Nem kell rögtön előadni az egész élettörténetedet, három szolgáltatásodat, az összes referenciádat és azt is, hogyan képzeled el a közös jövőt 2042-ben. Előbb érdemes normálisan megérkezni.

A legfontosabb kérdés itt az, hogy miért iratkozott fel az olvasó? Ha egy ingyenes anyagért, először azt szeretné megkapni. Ha általános hírlevélre, akkor azt szeretné érezni, hogy jó helyre érkezett. Ha egy konkrét téma miatt jött, ne kezdj teljesen más irányba sodródni csak azért, mert neked most éppen ahhoz van kedved.

Az első öt leveled együtt egy kis útvonalat rajzol. Előbb teljesíted az ígéretet, aztán megmutatod a gondolkodásodat, adsz valamilyen emberi történetet, oldasz egy fontos bizonytalanságot, végül megmutatod, hogyan lehet felkérni téged, dolgozni veled.

1. hírlevél: add oda, amiért feliratkozott

Ez az első email legfontosabb feladata. Ha csaliterméket ígértél, kapja meg. Ha egy mini kurzusra vagy sorozatra iratkozott fel, mondd el, mi fog történni. Ha egyszerűen csak felkerült a listádra, köszöntsd, és röviden vezesd be abba, mire számíthat.

Az első levéllel nem érdemes bújócskázni. Ha valaki egy PDF-et szeretne letölteni, ne kelljen előtte végigolvasnia nyolcszáz szót arról, hogyan kezdődött a vállalkozói utad egy esős novemberi estén, amikor oly’ hangosan zúgtak az útmenti jegenyék… Csodás sztori, valahova máshova. Az anyag legyen könnyen megtalálható, a link látható, a következő lépés egyértelmű.

Ettől még az email lehet személyes. Röviden elmondhatod, miért készítetted az anyagot, miben szeretnéd, hogy segítsen, és milyen témákkal fogsz később jelentkezni. Ha szeretnéd, tehetsz bele egy egyszerű kérdést is, például:

„Mi az, amivel most a legtöbbet küzdesz ezen a területen?” Ez azért jó, mert rögtön párbeszédet nyit, és közben aranybánya lehet későbbi hírlevél ötletekhez is. Az emberek saját mondatai sokkal többet érnek, mint bármelyik „100 email topic ideas” lista.

Az első email legyen inkább ajtónyitás, mint konferencia-előadás.

2. hírlevél: mutasd meg, hogyan gondolkodsz

A második levél már jó lehetőség arra, hogy az olvasó kapjon egy markáns szakmai gondolatot tőled. Valamit, amitől azt érzi: „aha, ezt így még nem néztem”.

Ez lehet egy gyakori félreértés, egy rosszul beidegződött tanács, egy egyszerűbb modell, vagy egy olyan szempont, amit a célközönséged hajlamos figyelmen kívül hagyni. A lényeg, hogy ne csak információt adj, hanem valamennyire megmutasd a nézőpontodat is.

Egy dietetikus például írhat arról, hogy egy tünet mögött nem mindig egyetlen „rossz étel” áll. Egy karriertanácsadó arról, hogy a munkahelyváltási vágy sokszor nem magáról a szakmáról szól. Egy fotós arról, hogy a jó brandfotózás jelentős része még a fényképezőgép elővétele előtt eldől.

Itt kezd el kialakulni az a fajta szakmai felismerhetőség, ami később sokat ér. Az olvasó nem csak azt látja, hogy van tudásod, hanem azt is, hogyan rendezed el fejben a világot.

Ez az egyik legjobb hely arra is, hogy kicsit megmutasd a saját hangodat. Egy jó hírlevél nem tankönyvi fejezet. Lehet benne személyesség, humor, kiszólás, egy apró történet, akár egy kulturális utalás is. Az email intim műfaj: ott landol valaki postaládájában, két banki értesítő és egy „utolsó esély, csak ma” akció között. Nem kell úgy viselkednie, mint egy minisztériumi közleménynek.

3. hírlevél: mesélj történetet

Az emberi agy különös szerkezet. Egy szakmai felsorolást öt perc alatt képes elfelejteni, de egy jól elmesélt történetet valamiért hazavisz magával. Valószínűleg ezért néztünk végig több évadnyi sorozatot olyan emberekről is, akiket a való életben három perc után lenémítanánk a csoportchatben.

A harmadik email jó hely egy történetnek.

Lehet ügyféleset, saját tapasztalat, egy tipikus hiba története vagy egy „előtte-utána” helyzet. A fontos az, hogy a történet ne pusztán szórakoztató kitérő legyen. Kapcsolódjon ahhoz a problémához, amiben segítesz, és mutasson meg valamit abból, hogyan dolgozol vagy hogyan gondolkodsz.

Például egy lakberendező írhat arról, hogyan küzdött egy ügyfél hónapokig egy nappalival, ami „valahogy sosem állt össze”, aztán kiderült, hogy nem újabb dekoráció hiányzott, hanem teljesen rosszul oszlottak el a funkciók a térben. Egy coach mesélhet olyan ügyfélről, aki évek óta azt hitte, motivációhiánnyal küzd, közben valójában minden energiáját egy rosszul választott cél emésztette fel.

Egy jó történetben az olvasó könnyen felismeri saját magát. És amikor ez megtörténik, a szakmai mondanivaló hirtelen nem elmélet marad, hanem valami, aminek súlya, arca és következménye van.

4. hírlevél: válaszolj arra a kérdésre, ami visszatartja

A negyedik emailben már közelebb lehet menni ahhoz, ami a vásárlási döntést akadályozza. Itt érdemes elővenni egy gyakori kérdést vagy kifogást, amelyet az érdeklődők rendszeresen megfogalmaznak.

Például:

„Mikor érdemes egyáltalán szakemberhez fordulnom?”
„Ezt nem tudnám egyedül megoldani?”
„Mi van, ha még nincs kész mindenem?”
„Mennyi idő alatt lehet ebből eredmény?”
„Miért kerül ennyibe?”

Ezek nagyon jó hírlevél ötletek, mert valódi gondolatokra reagálnak. Az ilyen email nem úgy érkezik, mint egy váratlan értékesítési támadás a bokorból, hanem válaszol valamire, ami amúgy is ott motoszkálhat az olvasó fejében.

A lényeg itt a normális, őszinte válasz. Nem kell minden kifogást úgy kezelni, mint valami ellenséges falat, amit sales technikákkal le kell bontani. Van olyan ember, akinek tényleg még korai a szolgáltatásod. Van olyan helyzet, amit saját maga is meg tud oldani. És van olyan ár, ami neki egyszerűen nem fér bele. A hitelesség sokszor többet ér, mint egy ügyesen kifeszített értékesítési mondat.

Ez a levél közben szépen előkészíti a következőt is, mert az olvasó már nem csak azt tudja, miben gondolkodsz, hanem azt is, milyen helyzetekben érdemes hozzád fordulni.

5. hírlevél: mutasd meg, hogyan tud veled továbbmenni

Az ötödik emailben már teljesen természetes helye van az ajánlatodnak. Addigra az olvasó megkapta, amit ígértél. Látott egy szakmai gondolatot. Kapott történetet vagy példát. Választ kapott egy olyan kérdésre, amely akár vissza is tarthatta. Most elmondhatod: ha ebben szeretnél segítséget, így tudunk együtt dolgozni.

Nem kell hozzá tűzijáték, piros visszaszámláló és egy „SOHA TÖBBÉ NEM LESZ ILYEN ÁR” felirat, ha három hét múlva egyébként ugyanaz az ár fog virítani ugyanazon az oldalon. Egy korrekt ajánlat sokkal kevésbé fárasztó műfaj.

Mutasd meg röviden, kinek való a szolgáltatás, milyen problémában segít, hogyan néz ki, és mi a következő lépés. Lehet időpontfoglalás, ajánlatkérés, szolgáltatásoldal vagy válasz az emailre. Ha jól építetted fel az első öt levelet, az ajánlat már nem idegen test lesz a sorozat végén. Logikusan következik abból, amiről eddig beszéltetek.

Ez az email marketing egyik nagyon kellemes tulajdonsága: amikor az ajánlat kapcsolódik az előző tartalmakhoz, nem kell minden alkalommal úgy érezned, hogy hirtelen előugrott belőled a telesaleses alteregód.

Az első 5 hírlevél együtt meséljen el valamit

Ha ezeket egymás mellé tesszük, már látszik, miért több ez egyszerű hírlevél ötletek listájánál.

Az ív nagyjából ez:

1. Megérkeztél – itt van, amit ígértem.
2. Így gondolkodom arról a problémáról, ami miatt itt vagy.
3. Mutatok egy valódi helyzetet, ahol mindez életre kel.
4. Beszéljünk arról a kérdésről, ami talán benned is felmerült.
5. Ha szeretnél továbblépni, itt tudok segíteni.

Ez egy mini kapcsolatépítő sorozat. Az olvasó közben fokozatosan ismer meg téged és azt a területet, amivel foglalkozol.

Ráadásul ezt az öt emailt automatizálhatod is. Így minden új feliratkozó végigmehet ugyanazon az üdvözlő sorozaton akkor is, ha vasárnap hajnalban talál rád, miközben te szerencsés esetben valami egészen mást csinálsz, mint a hírlevélküldőd fölött görnyedsz.

Ez az egyik első pont, ahol az email marketing tényleg elkezd rendszerként dolgozni helyetted.

Milyen sűrűn küldd az első leveleket?

Az első email természetesen menjen azonnal, főleg ha abban kapja meg a feliratkozó az ígért anyagot. Utána általában érdemes valamivel sűrűbben tartani a kapcsolatot, mint majd a normál hírlevélküldés során.

Egy működő kiindulópont lehet például:

• az első email azonnal;
• a második 1–2 nappal később;
• a harmadik újabb 2–3 nap múlva;
• a negyedik 2–3 nappal később;
• az ötödik további 2–4 nap után.

Ez nem valami ősi emailmarketing-törvény, amelyet kőtáblán kaptunk az internettől. Nyugodtan igazítsd a saját témádhoz és közönségedhez. A fontosabb szempont az, hogy ne tűnj el rögtön két-három hétre. A feliratkozás pillanatában az ember még emlékszik rád, érdekli a téma, és valamilyen okból önként odaadta az email-címét. Ez a figyelem nem romlandó élelmiszer, de azért végtelen ideig sem áll el a polcon.

Ha az első email után egy hónappal bukkansz fel újra azzal, hogy „Szia, emlékszel rám?”, a válasz könnyen az lesz, hogy „Hát te meg ki vagy?”

Mit ne csinálj az első hírlevelekben?

Az első hírlevelekből könnyű vállalati bemutatkozó prospektust csinálni. Elmeséled, ki vagy, mikor alapítottad a vállalkozást, mi a küldetésed, milyen értékek mentén dolgozol, milyen szolgáltatásaid vannak, és ha marad hely, talán az olvasó problémája is szóba kerül. Csakhogy az olvasó fejében közben végig ugyanaz a kérdés fut: nekem ebből mi érdekes vagy hasznos?

Mesélhetsz magadról, ha a történet kapcsolódik hozzá. Mutathatod az ajánlatodat is, sőt kell is. Csak ne legyen minden email egy újabb változata ugyanannak a „szeretném bemutatni a szolgáltatásaimat” levélnek. Ugyanígy nem szükséges minden alkalommal kisregényt írni. Van téma, amely kívánja a hosszabb levelet, máskor öt jól megírt bekezdés tökéletesen elég. A rövidség önmagában nem erény, a hosszúság sem bűn. Az unalom viszont mindkét méretben remekül működik.

És ne írj csak azért, mert „kellene valamit küldeni”. Pont ugyanoda jutnál vele, mint a céltalan social posztolással: szaporodik a tartalom, miközben senki nem tudja, miért van ott.

Mi történjen az ötödik email után?

Az üdvözlő sorozat vége nem azt jelenti, hogy most ünnepélyesen elengedjük az olvasó kezét, és majd talán karácsonykor küldünk neki egy gifet. Innen kezdődik a rendszeres hírlevél.

A ritmus lehet heti, kétheti vagy akár ritkább is, ha azt tudod következetesen fenntartani. Sokkal többet ér egy stabil kétheti levél, mint egy nagyszabású „mostantól minden kedden írok!” fogadalom, amelynek harmadik epizódja már soha nem készült el. A későbbi hírlevél ötletek is jöhetnek ugyanabból a készletből, amelyből a többi tartalmad: ügyfélkérdések, történetek, szakmai felismerések, tévhitek, esettanulmányok, új blogcikkek, aktuális gondolatok, kulisszák és természetesen ajánlatok is.

Az első öt levél egyszerűen megteremti ehhez az alapot. Megmutatja az új feliratkozónak, ki vagy, hogyan gondolkodsz és miért lehet érdemes nyitva hagynia előtted azt az apró ajtót, amely a postaládájába vezet. És ez az első néhány email egyik legfontosabb sikere. Hogy öt alkalom alatt eladsz-e valamit, az esetleges.

De hogy a hatodiknál még mindig örül annak, hogy látja a nevedet.